Escuela de Baile Flamenco
FLAMENCO
©Szabó Ágnes
ELŐSZÓ
A flamenco zene és tánc Spanyolország déli tartományának, Andalúziának a kulturális értéke. Mára a világon egyedülálló művészetté fejlődött.
Az Andalúziában élő különböző etnikumok - cigányok, mórok, zsidók, andalúzok - kultúrájának keveredése, összeolvadása során jött létre. Őrzi az ősi táncok legegyszerűbb zenei kíséretét a tapsot (palmas) és az ujjakkal való csettintést (pitos). Indiából az ősi zenei rendszert, kéz- és lábtechnikát örökölte. Görög, bizánci, mór, zsidó népdalok, vallásos énekek lenyomatai fedezhetők fel zenéjében.
A flamenco zene nagy hatást gyakorol az utóbbi évtizedek jazz-, pop- és rockzenéjére.
Miles Davis/Gil Evans (Sketches of Spain: Spanyolországi vázlatok), John Coltrane (Olé) kompozícióikban feldolgozzák a flamenco zenét.
Baske Pedro Itturalde Quartettjével és Paco de Luciaval 1967-ben Flamenco-Jazz című lemezt hozta létre.
Paco de Lucia, John Laughlin, Al di Meola közösen készítettek felvételt. A három világhírű gitáros Magyarországon is koncertezett, együtt is, külön-külön is.
A legújabb számos fúzió közül csak néhányat említek meg. Az Amalgama Y Karnataka College of Percussion flamenco gitárosokból és indiai tablásokból áll. A Pata Negra a bluse- és a rockzenét keresztezi a flamencóval. A Radio Tarifa flamencco-t és arab dallamokat játszik. A Ketama együttes afrikai kora-játékossal és angol basszusgitárossal társult.
Miért találják meg a flamenco-t a különböző kultúrákból származó zenészek? Miért érzik magukénak? Azért, mert a flamenco-ban különböző kultúrák hatásai keverednek, olvadnak egybe egy magával ragadó, csodálatos művészetté, melyben a zene, az ének és a tánc egyenrangú, harmonikus szerepet tölt be.
Nyugat-Európában az 1980-as években Carlos Saura ún. flamenco-filmjei kapcsán - Bodás de Sangre: (Vérnász), Carmen, El amor brujo: (Bűvös szerelem) - válik divatossá a flamenco, ahol is a mai napig reneszánszát éli. A nagy városokban szinte mindenütt működik flamenco iskola, emigráns spanyol vagy Spanyolországban tanult hazai tanár vezetésével.
Sok fiatal tanul flamenco gitárjátékot, táncot, ritmust, kasztanyettázást andalúziai, madridi, barcelonai flamenco iskolákban.
Itthon a flamencót az 1980-as évek végéig az együttesével nálunk fellépő óriási sikert arató Antonio Gades jelentette. (Fellépéseinek évei: 1970, 1971, 1972, 1975, 1981.)
Filmjei közül hozzánk is eljutott a Vérnász és a Carmen, melyeknek egyik alkotója és főszereplője.
Az 1980-as évek végétől bécsi és spanyolországi flamenco tanárok tanítanak különböző hazai kurzusokon. Flamenco gitárosok, flamenco együttesek lépnek fel. A teljesség igénye nélkül a tanárok közül Muriel Garfiast (Bécs), Gertraud de Maart (Bécs), Carmen Segura (Sevilla), Fernando Galán (Jerez de la Frontera), Jesús Carillo (San Fernando),
Raul Domingues Chamarro ( Jerez de la Frontera), Chiqui de Jerez ( Jerez de la Frontera)
Javier Martos (Granada) említem meg. A gitárosok közül Victor Monge „Serranito”, Paco de Lucia. Flamenco együttesek:Sevilla táncegyüttes, Mario Maya Flamenco Táncszínház, Carmen Flamenco Balett, Sara Baras Balett Flamenco előadásait élvezhettük.
Az utolsó húsz évben Magyarországon is kialakult egy maroknyi csoport, amely főleg táncosokból áll. Komoly tanulmányokat folytatnak különböző flamenco központokban. (Granada, Sevilla, Jerez de la Frontera) Professzionális és amatőr szinten is jelen van a flamenco tánc a hazai tánceseményeken. Flamenco lap, Flamenco klub, flamenco fesztivál jelzi itthon a műfaj működését.
BEVEZETÉS
Ahhoz, hogy megértsük, mi is a flamenco, érintenünk kell három fontos történeti tényezőt, a cigányok (gitanos), a hispániai mór birodalom, az Andalúziai Emirátus (Al Andalus) történetét. E két tényező óriási szerepet játszott a flamenco kialakulásában, fejlődésében.
Hatással volt a flamenco fejlődésére a tengerentúli hatalmas gyarmatbirodalom, az amerikai kontinens meghódítása is.
Foglalkoznunk kell a flamenco kialakulásának történetével, a dalok, táncok eredetével és azzal a ténnyel, hogy a flamenco mai összetevői:
|
cante: |
az ének |
|
baile: |
a tánc |
|
toque: |
a gitárjáték |
|
jaleo: |
taps: palmas ujjcsettintés: pitos |
|
|
ülő pozícióban a lábbal a ritmikai hangsúlyok ütése kiabálások: pl: Olé, az énekes biztatása: pl. asi se canta a táncos biztatása: pl. asi se baile
|
GITANOS
A cigányok őshazája a nyelvészek számottevő részének feltételezése szerint Észak-India (Panjab tartomány). Nyelvük szerkezete, szókincsük alapvető része, antropológiai jellemzőik mind ezt látszanak bizonyítani.
Nem tudjuk, mikor és miért hagyták el a cigányok Indiát, de jogos feltételezés, hogy a népvándorlás utolsó mozgását követve legkésőbb a XI-XIII. században jutottak el a Bizánci birodalomba. Nyelvük görög jövevényszavainak nagy száma alapján indokolt az a feltételezés, hogy itt új hazára leltek, és hosszan tartózkodtak a területen.
Az 1300-as évek elején Szerbiában hallunk cigány rabszolgákról. 1348 táján a havasföldi vajda ajándékoz 40 cigány családot a tismanai kolostornak.
Cipruson először 1332-ben, Korfun 1346-ban, Krétán 1322-től, Nauplionban 1398-ban említenek az írások cigányokat.
1416-17-ben a cigányok nagy számban jelennek meg Európában. Először Magyarországon majd a Német-Római Birodalom számos városában: Brassóban 1416-ban, Nagyszebenben 1418-ban. A Szentföldről jövő zarándokoknak mondják magukat.
A „szegény zarándokokkal” mindenki együtt érez, adományokkal látják el őket, azért, hogyha a Szentföldre visszatérnek, imádkozzanak az adományozókért.
Zsigmond király és német-római császártól anyagi támogatást és menlevelet kaptak.
Megfordulnak Franciaországban 1419 után, Spanyolországban, 1447-ben, Angliában 1440 előtt, Skóciában, 1492-ben, Lengyelországban, Litvániában a XVI. században, a skandináv országokba 1513-14 között kerültek.
A XV. század kétharmada a cigányok számára látszólag aranykor volt, hiszen bőségesen ellátták őket. Valójában már ekkor megnyilvánult az integráció, és a feudális társadalomban való megmaradásuk lehetetlensége.
Spanyolországban V. Károly (1516-56) törvényei értelmében a mórokkal és a zsidókkal együtt a cigányokat is kiutasították, üldözték.
Franciaországban majd minden évtizedre esik egy-egy súlyos cigányellenes határozat.
Angliából kiutasítják, halállal fenyegetik őket. Az egyházak is megtagadják a cigányokat.
Ebben a 100-150 évben csak az teszi lehetővé a cigányok életét Nyugat-Európában, hogy zavarosak a politikai viszonyok, azaz a cigányellenes törvényeknek általában nem tudnak érvényt szerezni.
Tökéletesen más a cigányok helyzete Európa keleti felében. Az ember és kézműves hiány, a hadikészülődés a törökök ellen, és a kevésbé szigorúan szervezett társadalmi élet igen sok lehetőséget kínál minden újonnan jött számára.
A fémmegmunkálás végig kíséri a cigányok magyarországi történetét. Nem kevesebb megbecsülést biztosított az erdélyi aranymosás.
A XVI. század elejétől egyre gyakoribb a cigányok zenészként való alkalmazása. Gyakorlatilag problémamentesen jutottak szerephez és munkához a török-, majd az orosz birodalomban.
A XVIII. század közepétől a cigányok sorsában gyors és óriási változás áll be. A felvilágosodás eszméivel átitatott uralkodók keresik a cigányok jogainak elismerését, megkísérlik gazdasági és társadalmi lehetőségeik megteremtését.
Spanyolországban, 1783-ban eltiltják a cigány (gitano) név alkalmazását. Akik lemondtak a cigány nyelvről, azoknak megnyílt minden állami állás, funkció, foglalkozás lehetősége.
Magyarországon Mária Terézia és II. József rendeletei kimondják, hogy minden ember természete szerint egyenlő, tilos a cigány név alkalmazása, újparasztot, újmagyart kell mondani. Megtiltották a cigányoknak a vándor életmódot.
AL ANDALUZ
Hispánia az V. század közepén teljes egészében a nyugati gót és a vandál uralom alá került. A vandálok tovább vonultak Észak-Afrikába, a nyugati gótok maradtak. A félsziget a nagy kiterjedésű nyugati gót államhoz tartozott, amelyben megkezdődött a feudális viszonyok kialakulása. A nyugati gót nemesség hamar összeolvadt a félsziget déli és keleti részén élő hispániai-római nemességgel.
A VII-VIII. század fordulóján viszonylag jelentős méretű fejlődés következett be a nyugati gót társadalomban mind a városiasodás, mind a mezőgazdaság területén. Ugyanakkor Hispánia egymással állandóan hadakozó, feudális kiskirályságokra osztott, ami gyengítette a térség katonai és politikai erejét.
Ekkor adott I. Valid omajjád kalifa utasítást észak-afrikai helytartójának Músza Ibn Numeirnek a félsziget meghódítására. 711. július 19-én az arab-berber csapatok teljes győzelmet arattak a kétszeres erejű vízigót sereg felett.
Músza utódai, az andalúziai helytartók két célt tűztek ki maguk elé: mind nagyobb mértékben függetlenedni Damaszkusztól, és tovább folytatni a hódítást. Új fővárosuk az andalúziai Córdoba.
Az omajjád Abd ar-Rahmán (756-788) 756. május 14-én legyőzi az akkori kormányzó csapatát és Córdoba emírjévé kiáltatja ki magát. 778-ban még meg kell ütköznie Nagy Károllyal (768-814), akit Zaragózánál megver.
Ezután a béke időszaka következett, amely különleges helyet biztosított Andalúziának a muszlim civilizációban: a gazdaság, a társadalom és a művészetek fejlődésének időszakát.
Abd ar-Rahmán és utódai alatt nagyarányú építkezések indulnak meg: A córdobai Nagymecsetet (Mezquita) 786-ban kezdték építeni és csak a X. században fejezték be. Ezen másfél évszázad alatt csodálatos alkotások jöttek létre, mint a granadai Alhambra, amelyet I. Mohamed (1233-1273) fejezett be négyszáz évvel később. Még hosszabb ideig épült a sevillai Alcázar és sok más mór építészeti emlék.
Az arábiai, szíriai, berber és hispániai kultúra elemeiből a középkori Európa egyik legértékesebb kultúrája, a mór kultúra virágzott ki. Ezt az tette lehetővé, hogy bár Andalúzia elszakadt a kalifátustól, de az érintkezés soha nem szakadt meg az arab iszlám birodalom más részeivel: írók, kereskedők, iparosok százával telepedtek le az új hazában, hozták magukkal az arab, az iszlám kultúra több évszázados értékeit.
Andalúziából pedig az évente induló zarándoklatok vittek sok ezer muszlim hívőt az arab keletre, akik Bagdad, Damaszkusz, Medina, Kúfa, Bászra, Fusztát (Kairó) és más arab városokban tanultak, kereskedtek, éltek hosszabb ideig, vitték vissza mindazt az értéket, tudást, amelyet Andalúziában kifejlesztettek.
A Córdobai Emirátusban (Kalifátusban) ismeretlen volt az erőszakos hittérítés, vallásüldözés.
A muszlin-arab szokások - az udvariasság, a tisztálkodás, a nők tisztelete, a lovagiasság - mély nyomot hagyott a spanyol nép lelkületében.
III. Abd ar-Rahmán állama az akkori Európa leggazdagabb országai közé tartozott. Córdoba, Sevilla, Granada hatalmas, gazdag városok voltak. II. Makam kalifa Córdobában huszonhét elemi iskolát alapított, ahol a szegényebb családok gyermekei ingyenes oktatásban részesültek.
Andalúzia első neves filozófusa a zsidó vallású Salamon ibn Cabirol (1020-1057) akinek művét az „Élet forrásá”-t már 1150-ben latinra fordították, ez lett a keresztény skolasztika alapja.
Hispánia északi részei, Kasztília és Aragónia a keresztények kezén marad. A keresztény Spanyol csapatok lépésről lépésre nyomultak előre, századok szívós harcával sikerült a reconquista (Spanyolország felszabadítása a mór uralom alól): 1118- Zaragóza, 1236- Córdoba, 1248- Sevilla, 1253- Murcia, 1263- Cadiz. 1491- Granada eleste után az egész országban elkezdődött a muszlimok erőszakos áttérítése és üldözése. A granadai királyság meghódítása, Kasztíliai I. Izabella és Aragóniai II. Ferdinánd házassága (az ún. Reyes Católicos: katolikus királyok), vallási türelmetlensége az iszlám uralom végét jelentette Spanyolországban. A két uralkodó 1457-től 1504-ig közösen uralkodott.
CONQUISTA
A XV. század végére Spanyolországot Portugália mellett vezető gyarmati hatalommá tették a nagy földrajzi felfedezések.
Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikát. Ez a spanyol gyarmatbirodalom XVI. századi kialakulásának kezdő lépése Közép- és Dél-Amerikában. Megkezdődött a hódítások kora, a conquista, amely a spanyol történelem egyik legjelentősebb korszaka.
1580-1640 között Spanyolország és Portugália perszonálunió keretében egyesült. A portugál gyarmatokkal megnövekedett Spanyolország ekkor éri el legnagyobb kiterjedését. Ez az az időszak, amikor a spanyol birodalomban soha nem nyugszik le a nap.
A gyarmatszerzés kezdetben a kereskedelmi kapcsolatok, a tengeri hajózás, a kézműipar és a tudományok fellendülésével, gyors meggazdagodással párosul. A gyarmatokról beözönlő óriási arany- és ezüstkincsek ellenére a XVI. század végére a mezőgazdaság, a kézműipar és a kereskedelem válsága és a háborúk következtében az értékes gyarmatbirodalom lassan széthullik. A három évtizeden belül kiirtott indián őslakosság helyébe tömegesen hurcoltak be Afrikából néger rabszolgákat (egészen 1880-ig).
Az afrikai és a spanyol-portugál kultúra és tánc összeolvadása a XIX. század végére Észak-Amerikát hódítja meg. A fehér mozgáselemeket is beolvasztva afro-amerikai táncstílussá alakul.
Európába a XX. század elején jelennek meg afro-amerikai táncok. A latin-amerikai táncok megjelenése az 1920-as, 1930-as évekre tehetők. A Samba 1924/25-ben, a Rumba 1931-ben bukkan fel először az európai báltermekben. Latin-Amerikából került a flamenco stílusok közé a guajiras, a milongas, a colombianos, a rumba gitana (rumba flamenca).
A guajiras-t a XVI. században a spanyol katonák hozták a kubai gyarmatokról. Ez a zene és tánc egy kubai ritmuson alapszik.
A colombianos kolumbiai ritmusból származó ének, tánc, gitárjáték.
A milongas lassú és nosztalgikus ritmusú ének és gitárjáték Argentínából.
A rumba gitana (rumba flamanca) kubai eredetű zene és tánc.
A FLAMENCO TÁNCTECHNIKÁJA
I. KÉZTECHNIKA
A kéz csuklóból való kifelé, befelé tekerése, csavarása, az ujjak tartása, becsukása, kinyitása időnként virághoz vagy legyezőhöz teszi hasonlatossá a táncos kezét. A női és a férfi kéztechnika különbözik egymástól.
A női kéztechnika:
1. A kéz befelé forgatása csuklóból:
- kiinduló helyzet: az előzőekben leírt alapállás, azzal a különbséggel, hogy mindkét kart előre emeljük gyomor magasságig, vigyázva arra, hogy a váll nem emelkedjen, a könyök ne lógjon, mindkét kar ovális
- az ujjhegyeket egymáshoz közelítve a törzs felé, befelé, lefelé forgatjuk csuklóból, az ujjakat becsukjuk, az ököl kifelé néz, a hüvelykujjak lefelé néznek
- a hüvelykujj vezetésével felfelé, befelé kiinduló helyzetbe érkezünk:
2. A kéz kifelé forgatása csuklóból
- kiinduló helyzet, az előzőekben leírt alapállás, a kar ovális tartása a gyomor előtt, vigyázva arra, hogy a váll ne emelkedjen, a könyök ne lógjon
- a kár ovális tartását megtartva a tenyereket kifelé fordítjuk csuklóból úgy, hogy a kézhát a törzs felé, a mutatóujj lefelé néz, a többi ujjhegy egymással szemben áll, a kézfejet csuklóból hátrafelé, a törzs felé húzzuk
- a kezeket csuklóból kifelé – le – fel forgatva kört írunk le, a tenyerek a test felé néznek, a mutatóujj felfelé néz, a többi ujjhegy egymás felé néz
- miközben az ujjakat becsukjuk, a hüvelykujjak vezetésével a becsukott öklöt csuklóból befelé-lefelé (törzs felé) forgatjuk, az ujjakat kinyitjuk, a kiinduló helyzetbe kerülünk:
3. A kéz befelé – kifelé forgatása csuklóból:
- a kéz befelé és kifelé forgatását összekapcsolhatjuk egy gyakorlattá
A férfi kéztechnika:
1. A kéz befelé forgatása csuklóból
- kiinduló helyzet: az előzőekben leírt alapállás, azzal a különbséggel, hogy mindkét kart előrenyújtjuk a vállmagasságnál kissé magasabbra, a tenyerek egymás felé néznek, az ujjak nyújtottak, egymáshoz zártak
- miközben az ujjakat becsukjuk, az öklöt a hüvelykujj vezetésével befelé (a törzs felé), lefelé forgatjuk csuklóból, az ujjakat kinyújtjuk, a tenyereket szembefordítjuk, a kiinduló helyzetbe érkezünk
2. A kéz kifelé forgatása csuklóból
- kiinduló helyzet: alapállás, mindkét kart előrenyújtjuk vállmagasságnál kissé magasabbra, a tenyerek kifelé néznek, a kézfejek egymással szembenéznek
- miközben az ujjakat becsukjuk, a kezeket kifelé, lefelé forgatjuk csuklóból, az ujjakat kinyújtva a tenyerek felé néznek, a kézfejek egymás felé néznek, a kiinduló helyzetbe érkezünk:
3. A kéz kifelé forgatását kezdhetjük úgy is, mintha a kezünk legyező lenne. A kifelé, lefelé forgatást a kisujj kezdi, amelyet a többi ujj folyamatosan követ:
II. KARTECHNIKA
A kartartásokat a cigányok indiai örökségként hozták magukkal a flamenco-táncba.
1.a. Kiinduló helyzet:
alapállás, mindkét kar oválisan magasan, a fej mögé húzva, az ujjhegyek egymással szembe néznek, a tenyerek lefelé, a vállakat lefelé nyomjuk
- mindkét kart kifelé forgatjuk, oldalon át lefelé indítjuk, a tenyér lefelé néz, oldalt váll magasság alá középen megállítjuk, a vállakat lefelé nyomjuk, a könyök magasabban van mint a csukló, mindkét kar szép ívet ír le
- mindkét kart felfelé indítjuk, a fej fölött a kézfejek nézzenek egymás felé, a kart visszaforgatjuk a kiinduló helyzetbe, ami azt jelenti, hogy a tenyerek ismét lefelé néznek.
1. b. a kiinduló helyzet ugyanaz, mint az előző gyakorlatnál
- mindkét kart elindítjuk oldalon át lefelé, de nem állítjuk meg középen, hanem tovább visszük
- a törzs előtt mélyen keresztezzük a csuklókat, az ovális kartartást így is megtartjuk, tehát a karokat nem szorítjuk a törzshöz, a könyökök oldalra néznek, a hónaljak nyitottak
- a karokat keresztezett csuklóval magunk előtt a törzs felezővonala előtt felvisszük a fej fölé, a csukló keresztezést szétnyitjuk, a kiinduló helyzetbe kerülünk: a kar magasan, oválisan a fej fölött, a tenyerek lefelé néznek:
2. Körök mindkét karral, fentről indított csuklókereszttel:
- kiinduló helyzet: alapállás, mindkét kar oválisan, magasan a fej mögött
- fent a csuklók keresztezése, a törzs felezővonal előtt elindítjuk lefelé
- a törzs előtt mélyen a keresztezést kinyitjuk, az ujjhegyek egymás felé néznek, a tenyerek felfelé, a karok ovális ívet írnak le, a hónaljak nyitottak
- mindkét kart oldalon át elindítjuk felfelé, fej fölött a kiinduló helyzetbe érkezünk
3. Körök váltott karral, fentről indítva, oldalon át:
- kiinduló helyzet: alapállás, mindkét kar oválisan, magasan a fej mögött
- a jobb kar elindítása oldalon át úgy, hogy a tenyér kifelé-lefelé néz
- a törzs bal oldala előtt fel
- érkezés a kiinduló helyzetbe
- ismétlés bal karral
4. Körök váltott karral, befelé indítva
- kiinduló helyzet: alapállás, mindkét kar oválisan, magasan a fej mögött, a tenyerek lefelé néznek
- a jobb kart elindítjuk befelé – lefelé, a kéz a törzs bal oldala előtt halad, a kar ovális, a törzs elé mélyen érkezik
- mélyről oldalon át felvisszük a bal kar mellé, a kiinduló helyzetbe érkezünk
- a fenti gyakorlatot a bal kézzel is elvégezzük
A következő lépés az lehet, hogy a karkörök leírása közben a kezeket csuklóból kifelé, befelé, kifelé-befelé forgatjuk
III. KÉZ- ÉS KARGYAKORLATOK KOMBINÁCIÓI
Ha már elsajátítottuk a kezek kifelé-befelé forgatását csuklóból, a kargyakorlatokat, akkor ezeket kombinálhatjuk is. Ehhez az első lépés az lehet, hogy mindkét karunk magasan fent van, a fej mögött, a kezeket csuklóból egyszer befelé forgatjuk, oldalon át lefelé indítjuk mindkét kezet, mikor kétoldalt középen van egyszer kifelé forgatjuk, az elöl mélyen keresztezett kezeket befelé forgatjuk, a törzs előtt felvitt, keresztezett kezeket kifelé forgatjuk.
fent 1-szer oldalt 1-szer elöl keresztezett fent 1-szer
befelé kifelé csuklókkal kifelé
1-szer befelé
IV: LÁBTECHNIKA
A flamenco táncos lábmunkája nemcsak egyszerű lábtechnika, hanem zenei tényező is. A táncok egyes részeiben a zenei kíséret mellett ritmus kíséretet ad, gyakran táncol a táncos zenei kíséret nélkül, ekkor a lábmunka ritmikus hangja adja a kíséretet.
A flamenco táncosok speciális, a tánc jellegének megfelelően kialakított női és férfi flamenco-cipőben táncolnak, melynek az orra és a sarka szögekkel van kiverve a megfelelő ritmushangzás érdekében. Ez a lábtechnika deszkából készített színpadon, gyakorlóhelyen érvényesül igazán.
A lábtechnika négy alapütése:
|
1. golpe: |
A táncos a teljes talpfelületével üti meg a padlót |
|
2. planta: |
A táncos féltalpon (a lábujjak és talp találkozásánál lévő párnás résszel üti meg a talajt |
|
3. tacón: |
A táncos a sarkával üti az aljzatot |
|
4. punta: |
A táncos a cipő orrával kopog |
Ez a négy alapütés végtelen mennyiségű lehetőséget ad a táncos számára. Ez a lábtechnika a flamenco korai történetében inkább a férfiak táncát jellemezte. Ma már a nők táncának is fontos jellemzője. Ritmizált, gyors és virtuóz. A tanulás kezdeti szakaszában az ember csak nézi a táncosok lábát, hallgatja a felvételeken a kopogást és elérhetetlen, megtanulhatatlan célnak tűnik. De a több éves kitartó, lassú és szakszerű gyakorlás meghozza az áhított eredményt.
Néhány alapvető lábtechnikai gyakorlat:
1. golpe: egy ütés jobb lábbal, egy ütés bal lábbal
1. a. golpe: két ütés jobb lábbal
két ütés bal lábbal
ritmusa: 2/4
1. b. golpe: három ütés jobb lábbal
három ütés bal lábbal
ritmusa: 3/4 III/III/III/
2. tacón: egy ütés jobb sarokkal
egy ütés bal sarokkal
2.a. tacón: két ütés jobb sarokkal
két ütés bal sarokkal
ritmusa: 2/4
2.b. tacón: üthetünk a sarokkal úgy is, hogy a térdünket behajlítva felhúzzuk a lábunkat, a sarkunkkal megütjük a padlót, a lábat újból felhúzzuk, majd talpra tesszük.
Egy ütés jobb sarokkal egy ütés bal sarokkal
3. planta: féltalpra lépést vagy féltalppal ütést jelent, leggyakrabban a planta-tacón, planta-tacón-tacón kombinációban fordul elő.
4. punta: a cipő orrával ütjük meg a padlót vagy a másik láb sarka mögött, vagy a másik láb előtt keresztben (közel a másik láb külső oldalához, a punta-t más ütésekkel kombinálva gyakoroljuk.
TAPS
A flamenco tánctechnikához a taps is hozzátartozik. Dinamikai szempontból kétféle tapsot használunk:
1. palmas sordas: halk taps: mindkét kéz ujjai nyitottak, a középső ujjak segítségével a tenyerek kis gödröt képeznek, ha így tapsolunk halk, fojtott hangot hallunk.
2. palmas claras: erősebb, magasabb hangot ad a két tenyér tapsa, a mutató, a középső és a gyűrűs ujjak egymáshoz zártak, egyenesek, az egyik kézből tapsolunk a másikba, az alul levő tenyér mutatóujja találkozik a felül levő tenyér középső ujjával, ha így tapsolunk erősebb hangot ad a tenyerünk, mint a palmas sordas esetén.
A FLAMENCO MA
A flamenco ma már nem Andalúzia elzárt világában élő rituális zene és tánc, hanem ragyogó zene-, tánc- és énekművészet.
Spanyolországban és a világ minden táján létező flamenco centrumokban tanítják, kutatják történetét, analizálják zenei, ritmikai rendszerét. Csodálatos flamenco művészek járják a világot.
A flamenco mai kutatói az éneket, táncot, gitárjátékot három nagy csoportba sorolják:
- cante grande: jelentése: mély, nagy
hangvétele: tragikus
témái: halál, gyötrődés, kétségbeesés, válás
ide tartozik: - Cana, Livianas, Polo, Serranas,
Seguiriyas, Soleares (tánc,
gitárkíséret is)
- Carceleras, Debla, Martinetes,
Tonás, Saetas, (tánc és gitárkíséret nélkül: a palo seco)
- Cante intermedio: jelentése: közepes, kevésbé mély, de megindító
hangvétele: keleties
ide tartozik:
- Cartageneras, Fandangos
Grandes, Granainas, Jaberas,
Malagueñas, Media Glanaína,
Tarantas (gitár kíséret, tánc nélkül)
- Peteneras, Tientos, Taranto (tánc is)
- Chante Chico: jelentése: kicsi, könnyed
hangvétele: vidám
témái: szerelem, természet, vidámság
ide tartozik:
- Alboreás, Alegrías, Bluerías,
Cantiñas, Caracoles, Chuflas,
Colombianas, Fandanguillos,
Garrotin, Guajira, Mirabrás,
Romeras, Rondeñas, Rosas,
Rumba Gitana, Sevillanas,
Tangos, Tanguillo, Verdiales,
Vito, Zambra, Zorongo (gitár kíséret és
tánc is)
- Baile Grande: Caña, Serranas, Siguiríyas,
Soleares, Taranto, Tientos
- Baile Intermedio: Alegrías, Peterneras, Zapateado
- Baile chico: Alboreas, Bulerias, Chuflas, Danza Mora, Farruca, Guajira, Rumba, Gitana, Tanguillo, Tangos, Zambra, Zorongo
- Csoportos táncok: Fandanguillos, Sevillanas, Verdiales
- Toque grande: Caña, Serranas, Siguiriyas, Soleares
- Toque intermedio: Granaínas y Media, Granaína, Rondeña, Malagueñas, Tarantas y Taranto, Peteneras, Tientos
- Toque chico: Alegrías, Bulerías, Caracoles, Colombianas, Danza Mora, Fandanguillos, Farruca, Guajiras, Rosas, Rumba Gitana, Sevillanas, Tangos, Tanguillo, Verdiales, Zambra, Zapateado, Zorongo
-
A mai flamenco-t Spanyolországban a 20-as-30-as éveiben járó igen tanult és tehetséges korosztály képviseli. A „nagy öregek” rosszallása ellenére megújították a flamenco zenét, éneket, táncot. Sokfelé nyitottak( jazz, latin zene, táncszínház, modern tánc), de megőrizték a műfaj mélységeit, átütő erejét, hagyományait.
ÖSSZEFOGLALÁS
Összefoglalva, a flamenco a cigány nép évezredes vándorlása során, a cigányok, zsidók, mórok, andalúzok együttélése, kultúrájuk keveredése által létrejött ének, gitárjáték, tánc, ritmikai elemek előadása.
A flamenco előadást az előadók ritmikailag pontos, harmonikus együttműködésén felül át kell, hassa a „duende”. Ezt a szót magyarra nehéz lefordítani. Jelentése: belső, mély érzés, amely áthatja az előadást.
©Szabó Ágnes
FELHASZNÁLT IRODALOM
D.E.POHREN: The Art of Flamenco
Society of Spanish Studies
Apartado de Correos 83
(Madrid) Spain, 1990
CLAUS SCHREINER: Flamenco gitano-andaluz
Fischer Taschenbuch Verlag, 1990
ADELA RABIEN: Schule des Flamenco tanzes ein Arbeitsbuch
Berlin, 1987
GERHARD GRAF-MARTINEZ: Gitarrenschule Band 2. Für Untericht &
Selbststudium
Schott
Main-London-New York-Paris-Tokyo-
Toronto
SIR ANGUS FRASER: A cigányok
Osiris Kiadó, Budapest, 1996
TOMKA MIKLÓS: Cigányok, honnét jöttek – merre tartanak?
Válogatta és szerkesztette: Szegő László
A cigányok története
Kozmosz Könyvek, 1983
BENKE JÓZSEF: Az arabok története Kossuth Kiadó, 1987
VILÁGTÖRTÉNELMI KISENCIKLOPÉDIA Kossuth Könyvkiadó, 1973